Ćurić mesterien fonja össze ezeket a történeteket, és a halál jelenségében való közös élményeik révén a „létezés forrásához” vezeti az olvasót. Ez a könyv garantáltan elgondolkodtat és magával ragadja az olvasót a szimbolikus és mély élmények világába.
A kötetben a szerző átlátható és érdekfeszítő elbeszéléseiben olyan "újraélesztett" haláleseteket mutat be, amelyek mögött mély etikai világnézet húzódik. Ezek a történetek nem csupán tanulságosak, hanem arra is ösztönöznek, hogy gondolkodjunk az élet és a halál, valamint az emberi létezés legmélyebb kérdésein. Ez a könyv lenyűgöző és kihívást jelentő olvasmány mindenki számára, aki érdeklődik az emberi tapasztalat mélységei iránt.
A kötet a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Kisebbségkutató Központjának gondozásában és a Croatica kiadásában jelent meg. A kötetet Gátai Zoltán és Gyurok János fordították magyarra.
A szerzőről röviden:
Mirko Ćurić 1964. augusztus 27-én született Đakovóban. Az eszéki Pedagógiai Karon horvát nyelv és irodalom szakon végzett, az eszéki Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon védte meg doktori disszertációját Strossmayer püspök alakjai a költői emlékezések korpuszában. Huszonkét önálló könyve jelent meg: három verseskötet, négy elbeszélésgyűjtemény, öt regény, öt esszékötet, kritika és tudományos munka, hét művészeti monográfia és huszonkét képeskönyv. A Horvát Írószövetség alelnöke és a Horvát Írószövetség Szlavónia-Baranya-Szerémség Tagozatának elnöke.