A kulturális központ dísztermében összegyűltek a bunyevác, sokác és rác horvátok képviselői – nemcsak Bajáról, hanem a környező falvakból is. Az estet a házigazda, a központ igazgatója, Filákovity Mladen nyitotta meg, aki meleg szavakkal üdvözölte a jelenlévőket, és kiemelte azokat a kulturális kapcsolatokat, amelyeket a kalendárium évről évre megerősít.
A kiadvány főszerkesztője, Blazsetin Branka felidézte a Horvát Kalendárium megjelenésének hosszú hagyományát, amely több mint nyolc évtizede tanúskodik a magyarországi horvátok életéről – nem csupán tényekkel, hanem érzelmekkel, emberek portréival, eseményekkel és jubileumokkal. A közönség nemcsak az új szám tartalmáról hallhatott, hanem fontos évfordulókról és olyan szívhez szóló történetekről is, amelyek ritkán kerülnek a figyelem középpontjába.
Az est művészi pillanatokkal is gazdagodott: a kalocsai Ružice” női énekkar előadásában hagyományos horvát dalok csendültek fel, míg a Bajaszentistváni Általános Iskola fiatal szavalója, Mikósevity Csenge, Ratko Zvrko versével varázsolta el a közönséget.
Különleges érzelmeket keltett Purkova Juliska Dusnokról, akinek életét a „Jedan večer kod Purkovi 1955.” című írás örökítette meg a kalendárium idei kiadásában, Bogárdi Eszter tollából. Julišsa néni – egy-egy eredeti rác nyelvjárásban elmesélt anekdota mellett – dalra is fakadt spontán, szívből jövő módon, úgy, hogy a közönség mosollyal és tapssal kísérte.
A kiadó nevében az eseményen Skrlinné Sákán Tímea, a Croatica igazgatója vett részt, és az ünnepséget rangos vendégek is megtisztelték jelenlétükkel, köztük a pécsi horvát főkonzul, Drago Horvat, aki méltatta a kiadványt, a szerkesztőségi csapat munkáját és a rendezvény színvonalát.
Az est beszélgetéssel zárult – természetesen a Horvát Kalendáriummal, amely időtálló emlékeztető arra, hogy a horvát szó Magyarországon nemcsak él, hanem évről évre újra megerősíti a közösség összetartozását.