Az idei eseménysorozat november 28-án kezdődött a budapesti Croatica multimédiás termében. A megnyitón Skrlinné Sákán Tímea, a Croatica igazgatója köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva a rendezvény jelentőségét a horvát irodalom és kultúra ápolásában és népszerűsítésében a pannon régióban.
„Ma itt, Budapest szívében gyűltünk össze, hogy közösen ünnepeljük a horvát irodalmi és kulturális örökség gazdagságát – nemcsak Magyarországon, hanem az egész pannon térségben. Ez a rendezvény a közösség erejét hirdeti, amely átlépi a határokat, és egy különleges kulturális együttműködési hálót fon körénk” – fogalmazott beszédében az igazgató.
Az eseményen részt vett Marina Sikora, a Horvát Köztársaság Magyarországi Nagykövetségének tanácsosa, aki Nina Obuljen Koržinek kulturális és médiaminiszter megbízottja is volt egyben. Sikora gratulált a Croatica és a Djakovói Kulturális Kör sikeres szerepléséhez a zágrábi Interliber könyvvásáron. Szintén felszólalt Anđelko Dobročinac, Tovarnik polgármestere.
A rendezvény kiemelt vendége volt Tomislav Žigmanov, a Szerb Köztársaság Emberi és Kisebbségi Jogokért felelős minisztere, aki méltatta az „Élő örökség – A szerbiai horvátok szellemi kulturális öröksége” projektet.
„Ez a rész a szellemi kulturális örökségre vonatkozik, arra a gazdag hagyatékra, amelyet évekig kutattunk, gyűjtöttünk és tanulmányoztunk, és amelyet most bemutathatunk, hogy megmutassuk, kik is a szerbiai horvátok. Szokások, nyelv és hit egy helyen, amelyet igyekszünk ápolni, hogy életben maradjanak. Hasonlóképpen fogunk eljárni kulturális alkotásaink más területein is, legyen szó akár a tárgyi örökségről, akár az irodalmi vagy tudományos hagyatékról. Összegyűjtve, teljeskörűen, méltó módon rendszerezve, tele tartalmakkal szeretnénk bemutatkozni úgy, ahogy megérdemeljük. Mi vagyunk az egyetlen horvát közösség Horvátországon kívül, amely rendelkezik a szellemi kulturális örökség listájával, és ez ösztönzést jelenthet mások számára is – különösen azoknak, akik kulturálisan gazdagabbak, mint például a bosznia-hercegovinai horvátok, vagy intézményileg fejlettebbek, mint a magyarországi horvátok, hogy hasonlóképpen cselekedjenek, és ezáltal hozzájáruljanak saját identitásuk, teljességük és összetartozásuk bemutatásához.” – mondta Žigmanov miniszter.
A „Élő örökség – A szerbiai horvátok szellemi kulturális öröksége” című kiállítás a Vajdasági Horvátok Kulturális Intézetének többéves kutatómunkájának gyümölcse. A kiállítást Josip Bako és Katarina Čeliković, az intézet igazgatója mutatták be.
„Ma este egy reprezentatív válogatást láthatunk itt azokból a szokásokból, amelyek alapján mi, szerbiai horvátok, népként felismerhetők vagyunk abban az országban, ahol alig húsz éve váltunk hivatalosan kisebbséggé. Természetesen a nyelv az egyik legfontosabb ismérvünk, ezért nem véletlen, hogy ezt a kiállítást éppen Budapestre, a Croaticába javasoltuk, amely maga is gondoskodik a horvát nép fennmaradásáról itt Magyarországon. Az Irodalmi Pannónia valójában a megmaradásunk lelke. Az, ami Budapesten történik, az, hogy összegyűjti az embereket Ausztriából, Magyarországról, Horvátországból, Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából, azt mutatja, hogy a horvát nép szeret összegyűlni egy központban, egy fészekben, ahol meleg és szívélyes a fogadtatás. Nagyon jó érzés itt lenni és része lenni egy ilyen Pannóniának” – mondta Katarina Čeliković, a Vajdasági Horvátok Kulturális Intézetének igazgatója.
A 2024-es horvát-pannóniai irodalmi és kulturális színtér témájában tartott kerekasztal-beszélgetést Mirko Ćurić moderálta, aki a Croatica számára így nyilatkozott:
„Újra bemutatjuk az idei termésünket, ahogyan minden évben. Úgy gondolom, fontos megmutatni, hogy mit dolgoztunk, hiszen sok könyvhöz nehéz hozzáférni. Jó dolog, hogy bemutathatjuk, mit hoztunk létre, mely könyvek érdemesek a figyelemre. Ez a rendezvény nagyban motiválja az embereket, mind itt, mind a teljes pannóniai térségben – ezt a résztvevők listája is mutatja. Támogat minket a Kulturális Minisztérium és minden olyan szervezet, amely részt vesz a rendezvényben, és látható, hogy mindez pozitív visszhangot keltett.”
A kerekasztal-beszélgetésen részt vettek: Skrlinné Sákán Tímea (Croatica, Budapest), Katarina Čeliković (Vajdasági Horvátok Kulturális Intézete, Szabadka), Siniša Matasović (a Horvát Írószövetség Sisak-Moslavina Megyei Tagszervezete), Blazsetin István (Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete, Pécs), Davor Gregurić (Horvát Írószövetség, Rijeka) és Robert Hajszan (Pannon Intézet, Pinkóc).
A programot gazdagította az „India a költő szemével” című költészeti-vizuális előadás, amelyet Joso Živković költő és fotográfus adott elő. Ebben a műsorrészben közreműködött Đurđa Jezerčić és Jozo Jezerčić is Orašjéból.
A zenei programot a HOŠIG fiatal tehetségei, Bendjeskov Lilla és Tábori Jasminka biztosították.
A „Horvát-pannon irodalmi szó” című programrészben irodalmi alkotásaikat tolmácsolták a budapesti közönség számára: Darija Agičić Mataić (Eszék), Balatinácz Renáta (Pécs), Blazsetin István (Pécs), Davor Gregurić (Rijeka), Robert Hajszan (Pinkóc), Siniša Matasović (Sziszek), Mirko Kopunović (Szabadka), Zvonimir Stjepanović (Zsupanja), Tomislav Žigmanov (Szabadka) és Joso Živković (Orašje).
A rendezvény egyúttal alkalmat adott A tegnap világának régészei című projekt bemutatására, amely idén elnyerte a Horvát Köztársaság Idegenforgalmi Minisztériumának díját. A látogatók megkóstolhatták a híres Donegani-tortát is, amelyet Vatroslav Donegani szobrászművész tiszteletére készítettek, akinek művei a đakovói katedrálist díszítik. Az este kellemes hangulatban zárult.
A Horvát Irodalmi Pannónia rendezvény második napja a HOSIG-ban zajlott, ahol a djakovói Antun Horvat Szakközépiskola és a HOSIG diákjai meleg előételek készítésében mérkőztek meg. Emellett műhelyfoglalkozások is helyet kaptak: regényírás (Mirko Ćurić), versírás (Blazsetin István) és haiku-írás (Siniša Matasović).
A VII. Horvát Irodalmi Pannónia ismét bebizonyította, hogy a kultúra és az irodalom képes összekötni a közösségeket államhatároktól függetlenül. A rendezvény sikerének köszönhetően Budapest továbbra is fontos találkozóhely marad a pannon régió horvát alkotói számára.
Képek: Kardos Zsolt
